13 éve nincs karácsonyom
De nem is hiányzik hisz előtte se volt soha
Mert azt a bábszínházat amelyet ilyenkor szokás játszani én nem nevezném annak
Hogy lehet ünnepelni ott ahol nincs figyelem nincs megértés
Ahol csak díszletek és elvárások vannak
Hogy lehet ünnepelni ott
Ahol családok úgy robbannak szét mint a bomba
A repesz darabok pedig ráverődnek a ház fehér falára
Vagy nem mert összetartja őket a cukormáz
Mely tegnap még nyúlós volt
De megszilárdult mára
Ha azt hiszed hogy valamiféle
Keserűség van bennem nagyon tévedsz
Boldog tudok lenni minden reggel amíg a teámat megfőzöm
És elfogyasztom egy kanálnyi mézzel
Az a kiskanálnyi méz
Bennem mind felszívódik
Belőle egy csepp se vész el
Karácsony van?
Akkor tedd össze két kezed
És gondolj azokra, akiknek nincsen
Nem karácsony de egy kanálnyi méz se
És imádkozz hogy magányukat
És a persze a sajátjukét is
A sok ünneplő család
Egyre jobban értse
Abban az életszakaszban vagyok amikor egy kicsit kezdek torkig lenni ezzel az év végi hajcihővel miközben egész világosan látszik hogy alapvető dolgokat nem teszünk meg egymásért főleg pedig azért hogy még sokáig élhessen ember a Földön. Van varázsa az ünneplésnek de ha nem születik belőle egy nagyobb tudatosságú felelősségvállalás egymásért és a jövőnkért akkor - sajnos - nem sokat ér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése