Nincs közöm hozzád, ha nem akarod megjárni bennem a saját poklodat,
Arra születtem, hogy az orrod alá toljam a becstelenséget, amelyet művelsz,
Hogy milyen ganéj vagy... Átnézek Rajtad, leköplek,
És nagyon szépen megkérlek, hogy Te is ezt tedd velem,
Mert nem azért lettünk, hogy szépeket mondjunk, és bátorítsuk egymást
A begubózásra, amelyet a világ csúfságára művelünk
Azt értem, hogy nem megy minden elsőre,
De majd megy másodjára,
A szalon kultúráknak befellegzett,
Az idő előrehaladása kinyírja - és teljes joggal - azt aki nem hajlandó
Önmaga következő lépcsőjére jutni
Tudom hogy fájdalmas, sőt rettenetes - miért lenne más?
Egy vulkánkitörés a középkorban sem volt babazsúr
Civilizációk születnek, civilizációk halnak meg,
És meg fogunk halni mi is nem sokára...
De akkor legalább tegyünk úgy,
Hogy valakinek haszna is legyen belőlünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése