Kollektív felelősség

Jó lenne ha a valódi problémáinkról beszélnénk tized annyit, mint amennyire az álproblémáinkról folyamatosan posztolunk, és olyan tűzzel, hogy attól kigyullad a képernyő. Csak hát az előbbi sokkal nehezebb, mert abban mindenki személyesen is sáros. Sajnos a megvalósulni képtelen társadalmat megvalósulni képtelen emberek rakják össze - a vezetőink tehetetlensége a mi tehetetlenségünk tükre. És amíg erre a kollektív felelősségre nem döbbenünk rá, amíg nem vesszük észre, hogy az összes globális probléma sok milliárd ember inci-finci személyes korruptságának, sunnyogásának, beszariságának az eredője, addig hiába várunk arra, hogy kitörjön a világbéke. Ha erre majd rádöbbenünk, akkor képesek leszünk megtalálni az eszközeinket, amelyek egyébként nagyon közel vannak hozzánk, a kapcsolatainkban, bátran vállalt személyes fejlődésünkben, az önazonosságunkban, abban, ahogy a (látszat)biztonságot kuporgató hajlamainkat elengedjük, és megyünk arra, amerre az életünk belső logikája visz minket, mely a szokásokról, a környezetünk sztereotípiáiról való leválással, a külső diktátumok előtt való hasra esésből való feltápászkodással, nagy odaszánással, önmagunkra fordított nagy figyelemmel, állandó éberséggel felfogható, kitapasztalható, kitanulható. Visz minket általában bele olyan kalandokba, amelyekről az elején még fogalmunk sincs, hogy mi lesz belőlük a végére, és ezért jó adag bátorságra van szükség hozzájuk első sorban, jó adag önbizalomra, mert hinni kell, hogy az ember az elején jól döntött vagy legalábbis nem teljesen rosszul, arra, hogy az ember ne visszafelé tekintgessen, hanem folyton és csak előre. Majd ha ez a belső fókuszra való folyamatos figyelem megvan, és az abból való élés, sőt a rá való félelemmentes hagyatkozás oldott állapotában vagyunk a nap 24 órájában, akkor elmondhatjuk, hogy a világ tovább miattunk már nem romlik, sőt lassan kezd javulni is tőlünk. Addig ilyen mondásnak, illetve ilyen érzületnek helye nincs, addig minden tettünk színjáték, öncsalás, önámítás, addig mi ugyanolyan hibásak vagyunk a környezetünk tönkre meneteléért, a társadalmaink széteséséért, a bolygónk pusztulásáért, mint bárki más.