Új nap

Az embernek bátorságában, hitében, éntudatában, önismeretében, önazonosságában, önbecsülésében, létkapcsolata minőségében kell szintet lépnie. Szellemi lényének megvalósultsága terén legalább akkora lépést kell tennie, mint amikor gyűjtögető életmódról földművelésre tért át, vagy inkább akkorát, mint amikor majom képében lemászott a fáról. Lassan-gyorsan le kell válnia a közege őrületeiről, le kell vetkőznie azokat a torz alapvetéseit, előítéleteit, kondicionáltságait, hamis preferenciáit, fixa ideáit, félresúlyozásait, amellyel a civilizációja a tudatát megmérgezte, meg kell gyógyulnia, egészségessé kell válnia, saját egyetemes, civilizációja specifikumaitól független személyes valóságát, önálló, autonóm létét, a léte egészével való személyes kapcsolatát fel kell fedeznie, és mostantól abból a kapcsolatból kell táplálkoznia. Lehet, hogy ez most valakit bánt, mert az jön ki neki belőle, hogy ő eddig valamit elmulasztott, de nagyon szépen kérem hogy ha így van, sértettségének ezt az érzetét győzze le, tegye félre. Eddig volt egy helyzet - most van egy másik. Az összes válságjelenség, amely körülöttünk kialakul, erről az igényről szól, minden, amit látunk magunk körül, vajúdás ennek az új embernek a megszületéséért. Ezért a nagy korszakos áttörésért - nem a régi foltozásáért, hanem egy új, magasabb minőség létrejöttéért. Hogy ez a váltás hogyan fog lezajlani, azt én sem tudom, mert bennem is töménytelen mennyiségű ragaszkodás van a régi kényelemhez, de azt tudom, hogy ha akarom, ha egyre tudatosabban élek, ha merek tudatosan egyre inkább figyelni a saját belső hangomra, és egyre kevesebbet a külvilág diktátumaira, ha figyelek a személyiségfejlődésem teljesen természetes módon megtörténő eseményeire, ha nem pátyolgatom magam, helyette igyekszem folyamatosan és tudatosan is ennek a átalakulásnak a vágyában, e vágy kohójában égni, ha az elég fontos nekem, ha odaadom magamat ennek a folyamatnak, hogy dolgozzon rajtam, akkor előbb utóbb le fog játszódni rajtam is ez a változás. Kikényszeríteni nem tudom, azt nem lehet, de kivárni igen. Kikényszeríteni ne próbálja senki, de vágyjon rá szenvedélyesen, akarja mindenki. Mert ha nem akarja, akkor majd lesznek olyan események amelyek elmondják neki, hogy milyen fontos mégis: járványok, katasztrófák, háborúk, amelyek rengeteg áldozatot fognak szedni mindannyiunk késlekedése miatt. Tulajdonképpen nem is az a kérdés, hogy ez a váltás bekövetkezik-e, hanem az, hogy milyen áron, hány embernek kell meghalni érte, és akik túlélik milyen pozícióban lesznek majd. Éppen reggel van, egy új nap...